Ólmozott üveg képek, tárgyak Tiffany ólomüveg lámpák

Üdvözöllek a honlapomon! A bal oldali menüsorban választhatszi az eddigi munkáim fotói, egyéb alkotásaim között, ha valamelyik ólomüveg tárgy megnyerte tetszésedet és hasonlót szeretnél magadénak tudni, csak lépj a megrendelés menüpontba!

Gondolatok a vidéki magyarság, a magyar vidék felemelkedésének lehetséges útjairól


Szent István királyunk, népünk laza mozaikból álló, egymástól gyepükkel elválasztott, többségében szkíta keresztény törzseit, nemzettségeit, az államvallássá tett római hittel fűzte egybe, alakította modern nemzetté.


Minden tíz falu, egy járásnyi magyar, épített akkoriban, mai szemmel is gyönyörűséges templomokat (Ják, Lébény, Nagybörzöny). Gondolom ezalatt napnyugaton nem épült egyetlen-egy sem, mert bizonyos történészek szerint – merjünk kicsik lenni – csakis az ő pallérjaik, ácsaik építhették fel a körtemplomok, román, később gót stílusú templomok ezreit a Kárpát-hazában.


Velük ellentétben én úgy vélem, a szállítható, könnyű szerkezetes kupola építésben (jurta, kalim, gyúrt, kalimpált-tömörített nemez lemez) jártas, a hadiipar akkori csúcstechnikájának kialakítói (visszacsapó íj, kengyel, levespor, szablya, fémmegmunkálás) a tisztálkodásban és fehérnemű viseletben úttörő, egészségesen táplálkozó, a többszörös visszaköltözés és több rokon nép beolvasztása után, évszázadokig Európa legerősebb, ugyanakkor meglepően etikus nagyhatalma, a Magyar Királyság, az apostoli magyar király, de akár egy népesebb nemzettsége, (Jáki család) a saját erejéből is képes volt követ- kőre rakni, s ha akart, katedrálist emelni!


Ha a Kárpát- medencét békében birtokló magyarság képes volt belakni, felépíteni a hazát, saját képére, akkor a mai magyarság ismét képes újra kitalálni, felépíteni, az alárendelő gondolkodású (flektáló) népek által tönkretett, fenn nem tartható növekedésen, erőforrás pazarláson alapulú sokszor kirabolt hazáját.


Meg tudja tenni, mert a magyar nép, mint a ragozó, mellérendelő gondolkodásmódú turáni típusú népek valamennyien, a sumeroktól a japánokig, alkalmas egy, a természettel együtt élő, a természetet csak a legszükségesebb mértékben károsító, fenntartható fejlődés elvén működő állam megteremtésére .

Ezen alkalmasságra legjobb bizonyíték az Európában sehol másutt meg nem maradó, napjainkig létező, kihalásra ítélt falu rendszer, parasztgazdaság korábbi vitalitása.

  1. Munkahely teremtés, helyi termelőkre, adottságokra, megtakarításra és piacra épülő kisüzemek láncolata a kistérségekben.

A magyar nemzet jövője, a magyar falu , mezőváros jövőjétől függ!

E kis közösségekben még valóban működőképes a demokrácia, mert az emberek itt még személyesen ismerhetik , segítíthetik, támogatják egymást (kaláka).

Ennek köszönhető, hogy a középkorban szinte ismeretlen fogalmak voltak hazánkban a pestis, kolera, a fél Nyugat Európát kipusztító éhínségek. Egy magyar orvos csoport igazolta, árpád kori sírleletek csontanyagának, betegségeinek elemzéseivel, nyugati (angol) korabeli mintákkal való összevetéssel, hogy Európa legegészségesebb nemzete volt abban az időben a magyar.

Legújabb kori gyarmatosítóink immár sokadszori kifosztásunk után, nyomorba taszították falvainkat, nagyvárosokba, élhetetlen, élelmiszer tárolásra, több generáció együttélésére alkalmatlan lakásokba terelték lakosságát, felszámolják közműveit, intézményeit (élelmiszeripari üzemek, posta;- iskola;- vasút-bezárások)


Mi a teendő ezzel a nemzetgyilkos folyamattal, mit tehetünk még, ha újra vissza szeretnénk térni gyökereinkhez, s modern élhető környezetet, munkát akarunk biztosítani a vidéki millióknak?


Az első lépés a munkahelyek teremtése , az elkótyavetyélt élelmiszeripar feltámasztása, de nem a korábbi versenyképtelen, export piacok nélküli nagyüzemek formájában, hanem korszerű, csúcstechnológiát alkalmazó, környezettudatos , kisüzemek, családi üzemek létrehozása által.


A történelmi bevezetőben említett módon, ahogyan akkor a templom építésére fogott össze tíz falu (kistérség, járás) apraja-nagyja. Most élelmiszer ipari kisüzemek tucatjait kell építeni minden járásnyi területen. Többet kell építeni, azaz több fajtát, természetesen figyelembe kell venni a körzet, természeti adottságait. Nyilván való, hogy hegyvidéki környzetben nem a szántóföldi növénytermesztés feldolgozása a cél, ott más adott esetben kisipari üzemek létrehozása a megoldás.


A módszerváltás környékén sorra adták át a mini sörfőző üzemeket, ennek az oka egyszerű volt, adózási szempontból is előnyös volt a pasztörizálatlan, friss sörök alacsonyabb adótartalmának kihasználása. E korszerű technológián alapuló, kis üzemeket, akkor 8-10 millió Ft-ból épültek fel, rozsdamentes kádakkal, hűtő berendezésekkel automatizáltan.


A technológia kiváló, az üzemek tiszták, korszerűek, mondhatni csúcstechnikával ellátottak voltak. A termék minősége, az ellenőrzött alapanyag ellátásnak köszönhetően kiváló volt.


Később a gazdasági környezet szándékos rontásával ugyan tönkre tették ezeket a vállalkozásokat – kellett a sörpiac a külföldi palackozott bóvli áradatnak -, de az ötlet kiváló,, gondoljunk arra, egy ilyen kisüzem ellátja tíz falu kocsmáját, falusi turizmusát, vendéglátó helyeit, friss ellenőrzött minőségű sörrel.


E mini sörfőző üzemek mintájára miért is ne lehetne, egy háromosztatú parasztház méretében, más típusú mini élelmiszer ipari üzemeket, EU szabványoknak mindenben megfelelő módon, kulcsrakészre terbvezni, gyártani, építeni.


A magyar tervező mérnököknek, élelmiszeripari;- könnyűipari gépgyártásnak, gyárépítésnek évekre meg lenne a feladata, megrendelése, hogy a magyar kistérségek számára szükséges mini gyárakat megtervezzék, legyártsák, javítsák, korszerűsítsék.

A magyar parasztság számára pedig biztosítaná a felhasznált alapanyagok, szerződés szerinti folyamatos megrendelését.

Miféle üzemekre gondolhatunk itt: malomüzem, olajütő, mini cukorgyár, vágóhíd, húsüzem, mini tejüzem, sajtgyár, péküzem, pálinka főzde, borpalackozó, savanyító üzem, konzervgyár, aszaló üzem, gyógynövény szárító, csomagoló, stb.


Természetesen az élelmiszer ipari kisüzemek mintájára apró ipari létesítmények is létrehozhatók. Igényes tartós, értékes termékekre újra meg fog nyílni a kereslet, ha véget ér a gyári-nagyipari igénytelenség, a csak a garancia idő alatt működő bóvli korszaka, az élettartam méretezés mindenhatósága, melyre a mostani válság a legjobb garancia.


Kis huták, díszmű üveg gyárak, porcelán manufaktúrák, kovács üzemek kézi szerszám, gép gyártó üzemek , gépállomások, gépjavító üzemek alakulhatnak ki az igények szerint.


Nagy szerepe lehet még a hazai, minőségi könnyűipar kialakításának is. Varrodák, munkaruha üzemek, bőrgyárak, cipő üzemek nőhetnek ki a földből , a hatmilliós vidéki piacra alapozva falvainkban , mezővárosainkban.


Hogyan lehetne segíteni ezen üzemek létrejöttét? Természetesen lehet- kell is – szabályozással, a bürokrácia, az adórendszer, radikális egyszerűsítésével, munkahely teremtést támogató hitelek nyújtásával , (a Széchenyi terv mintájára)


Azaz el tudom képzelni, hogy a műszakiak által megtervezett, legyártott mini üzemhez készíthetne egy szakmai szervezet, üzem típusonként, egy-egy, az állam által engedélyezett dossziét, melyben az összes szükséges (erősen leredukált), egyszerűsített engedély űrlapja megtalálható lenne (Köjál, tűzoltóság, APEH, Környezetvédelmi hatóság, önkormányzat...), azokat csak értelemszerűen (!) kitölteni, aláírni, postázni kellene, s az állampolgár baráttá formált hivatalok 30 napon beül leppecsételve visszaküldenék az engedélyeket, határozatokat.


A szükséges tőke összegyűjtése három forrásból történne : a kistérségekben élő vállalkozó szellemű lakosság megtakarítása, az önkormányzat (végleges vagy áthidaló segítsége) és a magyar állam (esetleg EU) által nyújtott munkahely teremtő végleges , vagy kamatmentes, illetve, jegybanki alapkamat mérétékéig nyújtott visszafizetendő támogatás (egy gumigyárnak nyújtott támogatásból, mini üzemek százait lehetne tető alá hozni, multiplikatív hatása miatt többszörös alkalmazotti létszámot generálva).

Természetesen a termelés megszervezése mellett nagyon fontos e kis cégek alapanyag ellátásának és piacának megszervezése, vissza szerzése , megtartása is. Meg kell szervezni, országos, megyei , kistérségi, szinteken - egy már elindult- szociális bolthálózatot, (magyar multi) ahol, kizárólagosan magyar, határon túli , magyarlakta vidékek termékeit szabad árúsítani, kötött, szigorúan maximált (infláció + 4%) árréssel. Ezekben a boltokban lenne levásárolható pl. a segélyként adott juttatás, helyi pénz is.


A boltok logisztikai ellátását, a kistérség kisüzemeiből, távolabbi vidékekről szállított hasonló üzemek kapacitás feleslegeit, tájjellegű termékeit, összegyűjtve szállítmányozásra szakosodott helyi kisvállalkozók oldhatnák meg (ki lehetne, ki kellene használni a MÁV, a kisvasutak, folyami hajózás nyújtotta lehetőségeket is, kiépíteni a folyami kikötők rendszerét)


Az élelmiszeripari miniüzemek csomagolás technikájukban támaszkodhatnának a helyi , hagyományos, népi kézműves kisiparokra, s a tájjelegnek megfelelően fűzfavessző kosarakban,szőttesekben, gyékény;- szalma fonatokban, fakéreg edényben... forgalmazhatnák értékes, bio, nagy hozzáadott értékű, tájjeleggűprémium kategóriás termékeiket. Melyek kiváló exportalapokká, idegenforgalmi kuriózumokká emelkedhetnének. Ezen termékek gyártásába könnyedén bevonhatóak lennének a cigányság népes rétegei is, akiknek ezek hagyományos termékeik voltak.


  1. A vidék és a vendéglátás, falusi turizmus


Nagy szerepe lehetne a vidék felvirágoztatásában a falusi turizmusnak is. Elnéptelenedő, érintetlen kis falvainkban kialakítható lenne egy óriási „virtuális szálloda lánc”, fogadó, csárda rendszer.Képzeljünk el egy békés hegyvidéki kis falut, felújított, rendezett parazt portákkal, háromosztatú parasztházak, nyári konyha, istálló, bocival, góréval, kamrával és egyéb szokásos kellékkel (virágoskert, konyha kert, gyümölcsös, nagy kert). Némi anyagi, infrastrukturális segítséggel, az egyébként is meglévő „tiszta szobákból” portánként legalább egy, két - három ágyas , zuhannyozóval, kábeltévével, internettel rendelkező apartman alakítható ki.


A reggelit , vacsorát, félpanziót, maga a házigazda biztosíthatná, frissen fejt tejjel, fáról szedett mosott gyümölccsel, pergetett mézzel, a szociális boltokban vásárolt egyéb magyar termékekkel, magyaros vendégszeretettel.

Van e jobb export termék, valuta kitermelési mutató, mint a helyi termelőnél helyben fogyasztott termék exportja.(a vendég a helyi termékkel együtt az ÁFÁ-t is elfogyasztja) Természetesen ennek a kistérségi ”virtuális szállodának” a marketingjét, kulturális program szervezését is tudná segíteni egy kis térségi, önkormányzati vállalkozás, non profit szervezet.

Amely a szálláshelyek honlapját szerkeszthetné, , reklámozná az interneten, a kereskedelmi médiában egyaránt.Kialakíthatna a kistérség történelméből , földrajzi adottságaiból, népszokásaiból adódó speciális kulturális kínálatot, programokat (disznóölés, lakodalmas, húsvéti néppszokások, vásárok, sokadalmak, farsangolás)


A falusi turizmus a hazai üdültetési rendszerben kiemelt szerepet kaphatna, fontos elem lehetne a magyar nép önbecsülésének helyreállításának, pihenésének megszervezésében, az üdülési csekkek elfogadásával, más helyi pénzek felszívásában is nagy jelentősége lehetne.

Újabb fix munkahelyeket, biztos tájegységenként eltérő idénymunkát, kiegészítő jövedelmet, piacot jelenthetne sok vidéki embernek.

A külföldi – olasz, német, skandináv, benelux, brit – államok felé folytatott marketing offenzíva, ország kép kialakításával komoly valuta kitermelő húzó iparággá válhatna. Össze lehetne kötni az elszakított régiók magyarságát is, pezsgő határ menti gazdaságot lehetne létrehozni.


Nem ragozom tovább, mert ezek a marketing fogások, elméletek bizonyára jól ismertek a vendéglátó szakmában, legfeljebb eddig szigetszerűen, nem országos programként, inkább megyéket elválasztó módon, gyepürendszer szerűen működtek.


Ez a kis írás csak gondolat ébresztő akart lenni, Célja fellhívni a figyelmet értékeinkre, a vidéki élettérben rejlő óriási lehetőségekre, a sokszínűségből , a kis méretből adódó rugalmasságra, alkalmazkodó képességekre.


Mindez a magyar néplélekkel csodálatos módon egybevág, alkalmas a kreativitás, a szükséges, de elégséges mértékű összefogás, bizalom kialakítására.


Szikszó, 2009.03.16. Butykai Attila

okl. üzemmérnök, okl. üzemgazdász




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 14
Heti: 28
Havi: 195
Össz.: 48 138

Látogatottság növelés
Oldal: Írásaim,verseim
Ólmozott üveg képek, tárgyak Tiffany ólomüveg lámpák - © 2008 - 2024 - tiffanylampa.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »